A tanulók értékelése az informatika órákon, az „űrlap” mint eszköz használata az értékeléshez.

Szakmai nap keretében a fenti témáról adok elő. Egy bemutató segítségével követem végig az ellenőrzés, értékelés lépéseit. Ezután az általam már régóta alkalmazott űrlapot mutatom be. Az elkészítés és az alkalmazás lehetőségeit villantom fel, kedvet csinálva azoknak, akik nem ismerték, vagy ne alkalmazták ezt az eszközt.

ppt

Mellékelem a bemutatót azok számára, akik nem tudnak jelen lenni a kitűzött napon.

Remélem adtam ötletet néhány kollégának.

A bemutató megnézhető itt.

Látogatások összegzése

A látogatások mindegyikénél sikerült a kapcsolatot hamar fölvennem az intézmény vezetőjével és a választott kollégával is. Megküldtem a protokoll által elvárt anyagokat és a visszajelzések is többségében megérkeztek. Hasznos, hogy a kolléga az életútját bemutatja, és értékeli a pedagógiai tevékenységét is. Az előkészítés tehát nagyon sikeresnek mondható. Az óratervezetek nem minden esetben érkeztek meg, pedig azt hangsúlyosan kértem a kollégáktól. Ez azért kellemetlen, mert egy óra előtt áttekintett tervezet nem ad olyan rálátást, mintha azt korábban megkapva részletesen áttanulmányozhattam volna. A tervezetek egyébként többségében jók voltak. A kollégák még nem mindenütt ismerik a portfólióhoz javasolt formátumokat. Ezt a látogatásokkor jeleztem neki, hogy a portfólió összeállításakor ezt már tudják alkalmazni.

Debreceni és vidéki iskolákban is voltam. Az utazást saját autóval oldottam meg. Sajnos a költségeinket nem térítik ez egy kicsit kellemetlenül érintett, hiszen a telefonálások az utazás mind-mind jelentős kiadást jelentenek. Remélem ez nemsoká rendeződni fog.

Az iskolákban általában a vezető, vagy a helyettese fogadott. Beszélgettünk mindenütt az iskola adottságairól, lehetőségeiről, és persze az informatika helyzetéről az intézményben. A szakos ellátottságot megfelelőnek tartom, de az eszközpark sok helyen elavult, szinte használhatatlan. Az informatika oktatásának kezdete is nagyon eltérő az iskolákban. Az idegen nyelv mellett az informatika tanítás jelent vonzerőt egy iskola esetében, ezért sok helyen már akár alsó tagozatban is elkezdik az informatika oktatását. Az eltérő kezdése az informatika oktatásnak és a kidolgozott helyi tantervek eltérő volta nehezen áttekinthetővé és nehezen ellenőrizhetővé teszi a tantárgyat. A hatodik évfolyamtól kezdődő heti egy tanórás tanítás, informatikai ismeretek átadására nagyon kevés. Az hogy a gyerekek tudják a gépet használni netezésre, letöltésre, csevegésre, filmek nézésére, az nem azt jelenti, hogy az informatikai ismereteik a munkavállalás világában elegendőek. Remélem ezt mihamarabb belátja a közoktatási vezetés és az óraszámokat módosítja.

A kollégákkal is tudtam minden esetben még a tanóra előtt beszélgetni. Törekedtem a kötetlen formára, a kollegiális hangnemre. A nehézségekről és a sikerekről is szívesen beszéltek. Azt éreztem, hogy a fenntartás amivel fogadtak a beszélgetés során oldódott és valóban kollegiális eszmecsere lett belőle.

Az órák többségére az iskola vezetője is bejött. A csoportok létszáma nagyon eltérő, volt ahol csak 8-10 gyerek volt az órán és volt ahol egy egész osztály 25 fős csoportként. Itt érdemes megint megállni és az idegen nyelvhez hasonlóan az intenzitás és a hatékonyság növelése érdekében érdemes csoportbontásban kis létszámú gyerekcsoporttal dolgozni. Ennek is vannak persze anyagi és emberi vonzatai is, amit nem minden iskola tud megoldani. Jó lenne, ha ez is központilag átgondolt és meghatározott lenne. Az órák a rossz eszközpark és a vegyes összetétel ellenére jól sikerültek. Akiket meglátogattam törekedtek a változatos óravezetésre, a többféle munkaforma bemutatására és persze az eszközhasználatra is. Kedveleik a tanulók ezt a tantárgyat, de persze nem minden témakörét. Törekedtek a kollégák a megtanult ismereteket gyakoroltatni még az órán. Azt mondhatom, hogy a látogatott órák alapján az informatika oktatás a fentiekben felvázolt nehézségek ellenére is magas színvonalú megyénkben. Korainak tűnik ez a megállapítás és általánosítónak is, de remélem a következő látogatások ezt a tapasztalatomat erősítik meg.

Az órákat követően a kollégával megbeszéltük az óra részleteit. Általában felkértem arra, hogy értékelje először ő a saját óráját, majd én tekintettem át az óra mozzanatait és törekedtem a sikerek kiemelésére. Sok előzetes munkát és jól előkészített órákat láttam. A szokások kialakítása, az óra menete, az ismeretek átadása, mind sikeres volt szinte minden esetben.

A szakmai fejlődési terv kicsit ismeretlen volt a kollegák előtt. Pár szóban elmondtam mit is takar és akkor kezdtünk hozzá a kitöltéshez. Az egyszerűsített változat már jól átlátható. A részletes terveknél nem igazán értettük a kollegákkal miért pontos dátumot kér a rendszer a megvalósításhoz, miért nem intervallumot pl. a látogatás napjától egy, két, három hónap, vagy tanév, esetleg folyamatos tevékenység.

A látogatások összegző beszélgetései, a megkönnyebbült kollégák és a sok jó hírt örömmel fogadó vezetőkkel, már tényleg jó hangulatban teltek. Azt érzetem, hogy az iskolavezetők és a kollégák is lassan megértik a szaktanácsadás lényegét, hiszen egy ismeretlen, előítéletek nélküli kolléga, szakmai hozzáértéssel keresi fel őket, és mond viszonylag objektív véleményt a tanításukról. Kell ez a megerősítés a tanároknak és a vezetőknek is.